Lakásvásárlás

Manapság egyre inkább divatosabbá válik mindenből okosat venni? Már nem csak a mosóporunk intelligens, hanem különböző technikai kütyük – leginkább mobiltelefonok – is okosodnak, mintha a technológia általánosan óvodából iskolás sorba lépett volna át. Komplett lakások is beálltak a sorba: távolról szabályozható, egymással kapcsolatot tartó elektronikai eszközök és energetikai rendszerek jellemzik az „okos lakások” szép számmal bővülő sorait - de ha még ez sem elég nekünk, akkor beépíthetjük járóterünket a nemrég piacra került okos padló alapanyagaiból. Tovább olvasom →

Akkor, folytassuk ott, ahol a múltkor abbamaradt. Történelem ide vagy oda, valahol mindig is lakni kellett. Bár Frédi és Béni meglehetősen jó körülmények között laktak, mint azt az előző cikkben láthattuk, az kőkorszakhoz képest, de abban egyetérthetünk, hogy az nem a valóság. Akkor mi a valóság, honnan ismerhetjük meg, hogyan és hol laktak eleink?

Minél inkább visszamegyünk az időben, annál kevesebb írott forrás áll rendelkezésünkre. Amire támaszkodhatunk, azok egyrészt a régészeti leletek, romok, másrészt a kortárs írók művei. Vajon mennyire megbízhatóak ezek a források, mikor bízhatunk bennünk?

Van pár jellemző forrás: Histórikusok, uralkodók, hadvezérek, néha a népek krónikásai. Sokszor ők az egyetlen források. Céljuk között szinte mindig ott van az illető környezetének bemutatása: életstílusa, honnan jött, hova tart és mit ért el. Így betekintést nyerhetünk egy adott kor szokásaiba, otthonaiba. Ha szerencsénk van, akkor olyan író munkáival is találkozhatunk, mint Homérosz. Költők versei segíthetnek képet alkotni. Politikusok, hadvezérek önéletrajzi munkái tartalmazhatnak információt. Talán meglepő módon, de fennmaradt szerződések, hitel- és birtoklevelek már konkrét adatokat, tervrajzokat tartalmaztak, ami szintén hasznos. Tovább olvasom →

Amióta történeteket talál ki, majd mesél el az ember, valamint amióta le is jegyzi őket, azóta része szinte minden történetnek az otthon. Gyakran használt eleme egy történetnek, regénynek a főhős otthonának leírása, hogy hol él, vagy honnan indult, hisz ez is egy módja a szereplő megismerésének, bemutatásának. Fontos, hogy hol és mikor játszódik a történet, milyen a társadalmi helyzet, hisz ezek a tényezők mind befolyásolják az otthon képét, amit kapunk. Ezenkívül fontos az író szándéka is, hogy mit akar az otthonon keresztül megmutatni, bemutatni.

Vegyünk csak egy jól ismert példát, egy jól ismert, mára már ideállá vált otthon-képről, az amerikai otthonról. Akár melyik szférában is mozogjon a történet, mutasson be gazdag városi otthont, vagy vidéki külvárosi villákat, netán a tipikus amerikai kisváros idilli családi környezetét, egy dologban mindegyik közös képet mutat. A fogyasztói társadalom képét. Minden ilyen lakás, játszódjon a történet a 60-as vagy 70-es években, de akár a napjainkban is, mind jól fel van szerelve a kor és a társadalmi környeztet adta berendezésekkel, eszközökkel. Ha a történet hőse ennél szegényebb környezetben él, vagy származik és szeretnénk irányába szimpátiát kelteni, már is elég egy szegényebb, szegényesen felszerelt lakás képét az olvasó elé tárni, hogy elérjük ezt a hatást. Tovább olvasom →

Ha egy lakást, hirdetés alapján kívánunk venni, akkor komoly bajban vagyunk: rengeteg olyan szöveget használnak az ingatlanosok, és az elkeseredett eladók egyaránt – az újra befagyott szintre eső ingatlanpiac és az évek óta jellemző túlkínálat végett -, amely valójában mást jelent, mint azt az átlagember olvashatja. Álljon ezekből itt most egy kis összefoglaló, azzal kiegészítve, hogy mire érdemes különösen figyelni (a már sokat emlegetett lakásbiztosítás megkötésén kívül). Tovább olvasom →

Nemrég megváltoztak az ingatlanadózási szabályok és a súlyosan eladósodott önkormányzatok kezébe került a döntés joga, hogy mennyi ingatlanadót vethetnek ki egyes épületekre. Mivel a törvény megírásakor már burkolt szándék volt ezzel a bajba jutott önkormányzatok megsegítése, így az érintettek nem is nagyon fogták vissza magukat: sok helyen drasztikusan megemelkedtek az ingatlan- és telekadókat. Csakhogy az önkormányzatok nem szerették volna magukra haragítani a helyben lakó, és ugyanott szavazó lakosságot, ezért leginkább a cégek, ipartelepek, és nem helyben lakók ingatlanjait terhelték meg a megnövekedett adómértékkel –egész városra vetített kevés számuk miatt igencsak aránytalan mértékben. Tovább olvasom →